2015. március 11., szerda

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)


Műfaj: Háborús, dráma

Rendezte: Francis Ford Coppola, forgatókönyv: Francis Ford Coppola, John Milius

Főszereplők:
Kurtz ezredes - Marlon Brando
Willard kapitány - Martin Sheen
Kilgore - Robert Duvall

A sztori: Vietnam - a háború tombolása közepette Willard, a hadsereg egyik tisztje azt a titkos feladatot kapja, hogy kutassa fel, és likvidálja Kurtz ezredest, aki valahol a vadonban egy saját kis birodalmat hozott létre, melynek határain belül mindennapos az öldöklés. A Kurtz felé vezető úton Willard megtapasztalja a háború minden szörnyűségét, de ez mind semmi ahhoz képest, ami Kurtz birodalmában várja…

Háttér: „Felfújt, zavaros, unalmas” - hihetetlen, de ezt a remekművet néhány kritikus ezekkel a jelzőkkel illette. Valószínűleg azért, mert akkora hírverés előzte meg a cannes-i premiert, hogy ezt a ziccert a fanyalgásra ki kellett használni. Egy ideig az sem volt biztos, hogy elkészül a film, hiszen Martin Sheen szívproblémákkal küszködött, a forgatás helyszínén (a Fülöp-szigeteken) pedig mindent romba döntött a tájfun. A költségek rohamos növekedése miatt Coppola már a saját zsebébe is belenyúlt, hogy befejezhesse a forgatást.


Legemlékezetesebb jelenet: A különc Kilgore, aki saját bevallása szerint nagyon szereti reggelente a napalm illatát, a vietkongok elleni támadás közben sem hazudtolja meg önmagát, és a helikoptereit hangszórókkal kihangosított Wagner-zenére vezényli támadásra…


Legemlékezetesebb szereplő: Két és fél óra után tűnik csak fel, de mégis az egész lénye, szelleme áthatja a filmet, mintha végig jelen lenne. Mikor aztán találkozunk vele, az hátborzongató. Ahogy egyre beljebb kerülünk - Willarddal együtt - a birodalmába, úgy lesz egyre szörnyűbb a látvány. Brando Kurtz ezredese úgy az egyik legfélelmetesebb alakja a filmtörténelemnek, hogy szinte csak árnyékban látjuk, és rémtettei megmaradnak az elbeszélés szintjén.



Összkép: A legszürreálisabb az összes Vietnam-film közül. A Joseph Conrad ihlette film leginkább hangulatával telepszik rá nézőjére, és csak sokadik a sorban az akció, ami például „A szakasz”-ban, de még Kubrick Acéllövedékében is a fontosabb elemek közé tartozott. Az említett hangulat nyomasztó és fojtogató, és ez belépve Kurtz birodalmába szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. A „horror” - ahogyan Kurtz súgja a befejezéskor - itt szinte kézzel fogható közelségbe kerül.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése