A Jedi visszatér/ Return of the Jedi (1983)

A Jedi visszatér/ Return of the Jedi (1983)

Műfaj: Sci-fi

Rendezte: Richard Marquand, forgatókönyv: Lawrence Kasdan, George Lucas

Főszereplők: 

Luke Skywalker - Mark Hamill

Han Solo - Harrison Ford

Leia Organa - Carrie Fisher

Obi-Wan Kenobi - Alec Guiness

Lando Calrissian - Billy Dee Williams

A sztori: Luke Skywalker, Lando Calrissian és Leia hercegnő úticélja a Tatooine bolygó, hiszen itt tartja fogságban Han Solót a gonosz gengszter, Jabba. Eközben a Birodalom császára Darth Vaderrel az oldalán azon munkálkodik, hogy Skywalkert átállítsa a Sötét Oldalra - ez a lázadók végét, és a Gonosz győzelmét jelentené…

Háttér: A forgatás „Endor bolygón történő” része titokban, „The Blue Harvest” feliratú pólókban virító stábbal zajlott. Harrison Ford kissé belefáradt szerepébe, ezért mindent elkövetett, hogy karakterét, Solót a forgatókönyv kiiktassa (Lucas nem igazán hallgatott rá). Ahogyan Kershner személye felől a Shunkawakan visszatér (The Return of a Man Called Horse, 1976), úgy a brit Richard Marquand képességeiről a „Tű a szénakazalban” győzte meg Lucast, hogy a kiszemeltjének a rendezői székben a helye (a forgatás alatt aztán Marquand-ot nagyon rövid pórázon tartotta). A rendező aztán 4 évvel később, mindössze 50 évesen hunyt el.

Legemlékezetesebb jelenet: A trilógia leglátványosabb űrcsatája zajlik a film utolsó félórájában. Lando Calrissian vezeti a lázadók támadását a Millennium Falconnal, de a Császár csapdát állít nekik - a nyaktörő űrbéli mutatványok aztán a második, félkész Halálcsillag szűk járataiban folytatódnak.

Legemlékezetesebb szereplő: A trilógia első számú főhőse, Luke Skywalker erre a részre válik a legérettebb karakterré. Míg a többi pozitív szereplő többnyire csak reagál a körülötte zajló eseményekre, addig Skywalker alakítja azokat (lásd barátai kiszabadítását Jabba fogságából, illetve lehetetlennek tűnő tervét Darth Vader jó oldalra való visszatérítéséről). Mark Hamill utolsó jelentősebb szerepe volt ez, később már nem sokszor láthattuk a filmvásznon.

Összkép: A trilógia legtöbbet kritizált darabja valójában olyan jó, mint az első rész, és majdnem olyan jó, mint a második. Rendezés, vágás, zene, effektusok mind-mind nagyszerűek, és szinte másodpercenként kerülnek az újabb és újabb ötletek a szemünk elé. Az ezredforduló környékén Lucas számos (katasztrofális) változtatást eszközölt a trilógián, de talán inkább azon kellett volna fáradoznia, hogy ezek a sci-fi klasszikusok a legmodernebb kép- és hanghordozókon, változatlan formában kerüljenek a rajongók szeme elé - úgy, ahogyan azokat megszoktuk, és megszerettük.

A Birodalom visszavág/The Empire Strikes Back (1980)

A Birodalom visszavág/The Empire Strikes Back (1980)

Műfaj: Sci-fi

Rendezte: Irvin Kershner, forgatókönyv: Lawrence Kasdan, Leigh Brackett

Főszereplők: 

Luke Skywalker - Mark Hamill

Han Solo - Harrison Ford

Leia Organa - Carrie Fisher

Obi-Wan Kenobi - Alec Guiness

Lando Calrissian - Billy Dee Williams

A sztori: Mivel a birodalmi csillagflotta a Halálcsillag pusztulása ellenére érintetlen maradt, a lázadók helyzete nem javult jelentősen. Titkos bázisukat ráadásul felfedezik, így hőseink, Han Solo, Leia hercegnő és Luke Skywalker szétválnak, üldözőikkel a nyomukban. Luke találkozik Yodával, a jedi-mesterrel, aki tanítani kezdi, míg a többiek Darth Vader csapdájába sétálnak.

Háttér: A norvégiai ítéletidő (mínusz 20 fok, és állandó hóviharok) nagyban megnehezítette a stáb dolgát, Lucas eközben a bankot győzködte, hogy legyen türelemmel - az első rész rendezője ugyanis a saját pénzét tette bele a folytatás költségeibe, és a büdzsét tízmillió dollárral már meghaladták a kiadások. A Vadert alakító David Prowse végső szövegét lecserélték arra, ami mára már legendává vált - ezt az érintett, Mark Hamill/Luke Skywalker másodpercekkel a jelenet felvétele előtt tudta meg, és úgy is kellett reagálnia.

Legemlékezetesebb jelenet: Bár a birodalmi lépegetők támadása valami elképesztő, ami utána jön, az üldözés az aszteroidamezőben még talán azt is felülmúlja.

Legemlékezetesebb szereplő: Yoda, a jedi-mester figuráján Lucas szerint is minden állt, vagy bukott. Hogy a bábot a legideálisabban lehessen mozgatni, a díszlettervező csapat másfél-két méterrel megemelte a padlószintet, és ebben a vájatban már tudott alkotni Frank Oz, Yoda „alakítója”.

Összkép: Sokak szerint - jómagamat is beleértve - a trilógia legjobb darabja, bár csak hajszállal előzi meg a másik kettőt (és kilométerekkel a prequel trilógiát, de ez most nem tartozik ide). Minden karakter, minden mondat, minden mozdulat a helyén van, és mindezt bámulatos (javarészt festett) látványvilág övezi. Kershnernek ráadásul az az igen ritka bravúr is összejön, hogy egy-egy figurából már másodperces szereplés után is hús-vér karaktert alkot, a már meglévőket pedig megjósolhatatlan irányokba viszi tovább. „A Birodalom visszavág” a valaha készült legjobb sci-fi kalandfilmjei között mindenképpen dobogós helyre számítandó.

Csillagok háborúja/Star Wars (1977)

Csillagok háborúja/Star Wars (1977)

Műfaj: Sci-fi

Rendezte: George Lucas, forgatókönyv: George Lucas

Főszereplők: 

Luke Skywalker - Mark Hamill

Han Solo - Harrison Ford

Leia Organa - Carrie Fisher

Obi-Wan Kenobi - Alec Guiness

Tarkin - Peter Cushing

A sztori: A gonosz Birodalom egyre-másra hajtja uralma alá a bolygórendszereket, egyedül egy kis csoport lázadó próbál ellenállni, élén Leia hercegnővel. A hercegnőnek sikerül ellopnia a Birodalom főhadiszállásának, a Halálcsillagnak a tervrajzait, de mielőtt eljuttathatná azokat társaihoz, fogságba esik. Segítséget egy Obi-Wan Kenobi nevű idős jedi-mestertől, valamint az ifjú Luke Skywalkertől és egy teherhajó pilótájától, Han Solótól kaphat…

Háttér: Lucas éveken át érlelte magában ezt a mára már legendássá vált sci-fi kalandfilmet. Egyedül a Fox látott benne fantáziát, hogy aztán a Star Wars-saga első (negyedik, ahogy a főcímben olvashatjuk) epizódja forradalmasítsa a speciális effektusokat, és úgy egyáltalán az egész, ekkoriban amúgy is frissítésre szoruló műfajt. Lucas kezdetben csak egy filmben gondolkodott, az első vázlat megírása kilenc hónapig tartott. A főszerepet játszók többségét a „Carrie” című Brian De Palma-mozi szereposztására is behívták, így lett például Leia hercegnő alakítója majdnem Sissy Spacek, vagy Luke-é William Katt.

Legemlékezetesebb jelenet: A záró űrcsata az időzítés és az izgalom keresztezésének diadala, és érdemes megjegyezni, hogy egészen másképp nézett volna ki. Lucas akkori felesége, Marcia azonban olyan változtatásokat javasolt, amelyek tökéletessé tették a jelenetsort - ilyen volt például Han Solo visszatérésének hatásosabbá tétele.

Legemlékezetesebb szereplő: Darth Vader már a legelső jelenetében lehengerlő látvány, pedig ekkor még nem csinál semmit, csak megjelenik. A maszkot és a páncélt David Prowse viselte, a hangot James Earl Jones adta - így jött létre minden idők egyik leghíresebb negatív karaktere.

Összkép: A Star Wars első része egy korlátlan mennyiségben megnézhető és megnézendő sci-fi, amely nélkül a műfaj lehet, hogy már lélegeztetőgépre kapcsolódott volna. Holott ha belegondolunk, hogy készítői arra számítottak, hogy nem lesz nagy durranás a mozikban…

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)

Apokalipszis most/Apocalypse Now (1979)

Műfaj: Háborús, dráma

Rendezte: Francis Ford Coppola, forgatókönyv: Francis Ford Coppola, John Milius

Főszereplők:

Kurtz ezredes - Marlon Brando

Willard kapitány - Martin Sheen

Kilgore - Robert Duvall

A sztori: Vietnam - a háború tombolása közepette Willard, a hadsereg egyik tisztje azt a titkos feladatot kapja, hogy kutassa fel, és likvidálja Kurtz ezredest, aki valahol a vadonban egy saját kis birodalmat hozott létre, melynek határain belül mindennapos az öldöklés. A Kurtz felé vezető úton Willard megtapasztalja a háború minden szörnyűségét, de ez mind semmi ahhoz képest, ami Kurtz birodalmában várja…

Háttér: „Felfújt, zavaros, unalmas” - hihetetlen, de ezt a remekművet néhány kritikus ezekkel a jelzőkkel illette. Valószínűleg azért, mert akkora hírverés előzte meg a cannes-i premiert, hogy ezt a ziccert a fanyalgásra ki kellett használni. Egy ideig az sem volt biztos, hogy elkészül a film, hiszen Martin Sheen szívproblémákkal küszködött, a forgatás helyszínén (a Fülöp-szigeteken) pedig mindent romba döntött a tájfun. A költségek rohamos növekedése miatt Coppola már a saját zsebébe is belenyúlt, hogy befejezhesse a forgatást.

Legemlékezetesebb jelenet: A különc Kilgore, aki saját bevallása szerint nagyon szereti reggelente a napalm illatát, a vietkongok elleni támadás közben sem hazudtolja meg önmagát, és a helikoptereit hangszórókkal kihangosított Wagner-zenére vezényli támadásra…

Legemlékezetesebb szereplő: Két és fél óra után tűnik csak fel, de mégis az egész lénye, szelleme áthatja a filmet, mintha végig jelen lenne. Mikor aztán találkozunk vele, az hátborzongató. Ahogy egyre beljebb kerülünk - Willarddal együtt - a birodalmába, úgy lesz egyre szörnyűbb a látvány. Brando Kurtz ezredese úgy az egyik legfélelmetesebb alakja a filmtörténelemnek, hogy szinte csak árnyékban látjuk, és rémtettei megmaradnak az elbeszélés szintjén.

Összkép: A legszürreálisabb az összes Vietnam-film közül. A Joseph Conrad ihlette film leginkább hangulatával telepszik rá nézőjére, és csak sokadik a sorban az akció, ami például „A szakasz”-ban, de még Kubrick Acéllövedékében is a fontosabb elemek közé tartozott. Az említett hangulat nyomasztó és fojtogató, és ez belépve Kurtz birodalmába szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. A „horror” - ahogyan Kurtz súgja a befejezéskor - itt szinte kézzel fogható közelségbe kerül.