A Marvin Gardens királya/ The King of Marvin Gardens (1972)

A Marvin Gardens királya/ The King of Marvin Gardens (1972)

Műfaj: dráma

Rendezte: Bob Rafelson, forgatókönyv: Bob Rafelson, Jakob Brackman

Főszereplők:

David Staebler - Jack Nicholson

Jason Staebler - Bruce Dern

Sally - Ellen Burstyn

Jessica - Julia Anne Robinson

  

A sztori: David Staebler, egy éjszakai rádióműsor vezetője váratlanul telefonhívást kap rég nem látott bátyjától, aki meghívja magához egy turistaparadicsomba, melyben jelentős részesedései vannak. A báty célja egy magányos kis sziget, amelyen új életet kezdhetne, és szórhatná a pénzt. Útitársa lenne mindebben két nő, és ha úgy akarja, David is…

Háttér: „The Philosopher King” - ez lett volna a film eredeti címe, és a főszerepet Al Pacino játszotta volna, de ő időközben elígérkezett A keresztapához. Bár tervben volt egy „optimistább hangvételű” szál is a történetben, végül elvetették (ez lett volna David és Jessica egymásra találása). A Jessicát játszó Julia Anne Robinson nem sokkal később, 1975-ben tragikus körülmények között, egy lakástűzben életét vesztette.

Legemlékezetesebb jelenet: Felejthetetlen, ahogy Sally, mindenáron elfeledni akarván előző életét, egy tengerparti máglyára hordja személyes holmiját. Ezzel végezvén hosszú haját kezdi levagdosni egy ollóval. Ekkor még nem sejti, hogy a szakítás a múlttal nem lesz olyan könnyű, mint a tüzet táplálni a homokban…

Legemlékezetesebb szereplő: Jack Nicholson számos kitűnő hetvenes évekbéli alakítása közül is az egyik legjobb a visszafogott, kimért rádiós műsorvezető alakja, akit egyre jobban magával ragad bátyja lelkesedése egy gazdagabb élet felé. David azonban az is, aki - felfigyelvén a körülöttük lebzselő kétes alakokra - talán valahol sejti, hogy mindez nem fog olyan könnyen menni, mint amennyire azt bátyja elképzeli.

Összkép: Keserű, sivár, hiú reményekkel teli - ez „A Marvin Gardens királya”. Manapság ez az alapanyag nem biztos, hogy megfilmesítésre kerülne, vagy ha mégis, inkább egy bájos road movie felé vinnék el a történetet. Rafelson drámája azonban - Kovács László mesteri képeivel együtt - úgy tökéletes, ahogy van. Nicholson nyitó, hosszú percekig tartó monológja pedig klasszis teljesítmény.

Kínai negyed/Chinatown (1974)

Kínai negyed/Chinatown (1974)

Műfaj: Krimi, thriller, film noir

Rendezte: Roman Polanski, forgatókönyv: Robert Towne

Főszereplők:

Gittes - Jack Nicholson

Evelyn - Faye Dunaway

Noah Cross - John Huston

A sztori: J. J. Gittes magándetektív azt a megbízást kapja Mrs. Evelyn Mulwray-től, hogy derítse ki, kivel csalja meg a férje. Ez a látszólag rutinmunkának kinéző feladat gyilkosságokhoz, családi drámához, politikai botrányhoz vezet, Gittes-t pedig életveszélybe sodorja…

Háttér: Robert Towne eredetileg egy másik munkát kapott, de ő kitartott a „Kínai negyed” forgatókönyve mellett - jóval kevesebb pénzért (az inspirációt egy, a kínai negyedben dolgozó magyar rendőr adta a történethez). Towne a befejezést pozitívnak szánta, de Polanski felvette ellene a kesztyűt, és hosszas viták után végül a rendező negatív zárása került a kész filmbe. A filmzenével kapcsolatban azonban ő hátrált meg, sokáig kitartott első elképzelése mellett, de miután egyre több helyről hallotta, hogy az tönkre fogja tenni az összhatást, Jerry Goldsmith lett a befutó.

Legemlékezetesebb jelenet: Gittes meglepi Evelyn-t annak titkos búvóhelyén. Evelyn itt rejtegeti a titokzatos fiatal nőt, Katharine-t, aki az események kulcsfigurája. Gittes is tudja ezt, ezért erőszakhoz folyamodik, és szó szerint kiveri a nőből az igazságot (Nicholson a rosszul sikerült próbák után ténylegesen felpofozta Dunaway-t). Ekkor hangzik el a film egyik briliáns mondata: „Az apám és én… nem érted? Vagy ez még neked is sok?” Ami utólag hihetetlennek tűnhet: Towne a jelenetet sokáig nem tudta beilleszteni a filmbe, így azt „több helyen” is ki kellett próbálni.

Legemlékezetesebb szereplő: Gittes szerepében Jack Nicholson újból bizonyította, hogy a hetvenes évek jelentős részben róla szólt. Megalkuvást nem tűrő nyomozója iskolát teremtett, az a jelenet meg igen hátborzongató, amikor egy rosszfiú (maga Roman Polanski) egy pengével széthasítja az orrát.

Összkép: A hetvenes évek egyik legbonyolultabb, legintelligensebb filmje fantasztikus forgatókönyvvel, amelyet a későbbiekben egyetemek filmes kurzusain elemeztek tananyagként. A szereplőgárda (melyben igazi kuriózum a zseniális rendező, John Huston) és Polanski rendezése szintén a legnagyobbak közé emeli a „Chinatown”-t.

Az utolsó szolgálat/The Last Detail (1973)

Az utolsó szolgálat/The Last Detail (1973)

Műfaj: Vígjáték, dráma

Rendezte: Hal Ashby, forgatókönyv: Robert Towne

Főszereplők: 

Buddusky - Jack Nicholson

Meadows - Randy Quaid

Mulhall - Otis Young

A sztori: Két tengerészgyalogos, Buddusky és Mulhall azt a parancsot kapja, hogy kísérje a börtönbe a fiatal Meadows-t, aki nyolc évet kapott negyven dollár ellopásáért. Mivel a börtön felé több napos az utazás, a kísérők úgy döntenek, hogy megállnak Washingtonban és New Yorkban. A cél, hogy kissé megszépítsék a kölyök hosszú ideig utolsó „szabadon” töltött napjait. Ivászat, prostituáltak vannak műsoron, de egyre közelít a perc, amikor Meadows-t át kell hogy adják a hosszú börtönéveknek…

Háttér: Nicholson nagyon jó véleménnyel volt Darryl Ponicsan regényéről, ezért forgatókönyvíró-barátját, Robert Towne-t gyorsan meggyőzte a projektről. Egy másik barátja, Rupert Crosse játszotta volna Mulhall tengerészgyalogost, de betegség miatt kénytelen volt visszalépni, helyette végül Otis Young lett a kiválasztott.

Legemlékezetesebb jelenet: Buddusky erőszakba torkolló dühkitörése, amikor a trió már közel jár úticéljához, a portsmouthi börtönhöz - Nicholson pillanatnyi metamorfózisa megdöbbentő és lenyűgöző egyszerre.

Legemlékezetesebb szereplő: Jack Nicholson mint Buddusky végig uralja a filmet, szórja az aranyköpéseket. Úgy szállít „one man-show”-t a nézőnek, hogy eközben a Young-Quaid páros is felnő hozzá.

Összkép: Egy a sorban Nicholson briliáns hetvenes évekbeli remeklései közül - Ashby hatásosan keveri a vígjátékot a drámával, majd egy, a korszakra oly jellemző sivár befejezéssel teszi fel a koronát művére.