A Marvin Gardens királya/ The King of Marvin Gardens (1972)

A Marvin Gardens királya/ The King of Marvin Gardens (1972)

Műfaj: dráma

Rendezte: Bob Rafelson, forgatókönyv: Bob Rafelson, Jakob Brackman

Főszereplők:

David Staebler - Jack Nicholson

Jason Staebler - Bruce Dern

Sally - Ellen Burstyn

Jessica - Julia Anne Robinson

  

A sztori: David Staebler, egy éjszakai rádióműsor vezetője váratlanul telefonhívást kap rég nem látott bátyjától, aki meghívja magához egy turistaparadicsomba, melyben jelentős részesedései vannak. A báty célja egy magányos kis sziget, amelyen új életet kezdhetne, és szórhatná a pénzt. Útitársa lenne mindebben két nő, és ha úgy akarja, David is…

Háttér: „The Philosopher King” - ez lett volna a film eredeti címe, és a főszerepet Al Pacino játszotta volna, de ő időközben elígérkezett A keresztapához. Bár tervben volt egy „optimistább hangvételű” szál is a történetben, végül elvetették (ez lett volna David és Jessica egymásra találása). A Jessicát játszó Julia Anne Robinson nem sokkal később, 1975-ben tragikus körülmények között, egy lakástűzben életét vesztette.

Legemlékezetesebb jelenet: Felejthetetlen, ahogy Sally, mindenáron elfeledni akarván előző életét, egy tengerparti máglyára hordja személyes holmiját. Ezzel végezvén hosszú haját kezdi levagdosni egy ollóval. Ekkor még nem sejti, hogy a szakítás a múlttal nem lesz olyan könnyű, mint a tüzet táplálni a homokban…

Legemlékezetesebb szereplő: Jack Nicholson számos kitűnő hetvenes évekbéli alakítása közül is az egyik legjobb a visszafogott, kimért rádiós műsorvezető alakja, akit egyre jobban magával ragad bátyja lelkesedése egy gazdagabb élet felé. David azonban az is, aki - felfigyelvén a körülöttük lebzselő kétes alakokra - talán valahol sejti, hogy mindez nem fog olyan könnyen menni, mint amennyire azt bátyja elképzeli.

Összkép: Keserű, sivár, hiú reményekkel teli - ez „A Marvin Gardens királya”. Manapság ez az alapanyag nem biztos, hogy megfilmesítésre kerülne, vagy ha mégis, inkább egy bájos road movie felé vinnék el a történetet. Rafelson drámája azonban - Kovács László mesteri képeivel együtt - úgy tökéletes, ahogy van. Nicholson nyitó, hosszú percekig tartó monológja pedig klasszis teljesítmény.

Az ördögűző/The Exorcist (1973)

Az ördögűző/The Exorcist (1973)

Műfaj: Horror

Rendezte: William Friedkin, forgatókönyv: William Peter Blatty

Főszereplők: 

Mrs. MacNeil - Ellen Burstyn

Merrin - Max von Sydow

Karras - Jason Miller

Regan - Linda Blair

                                                           

A sztori: Regan MacNeil, egy teljesen átlagos, jókedvű kislány hirtelen furcsán kezd viselkedni. Egyre súlyosbodó dühkitörései vannak, és ezekről gazdag színésznő anyja tucatnyi orvosi vizsgálat elvégeztetésével sem tudja kideríteni, hogy mifélék. Regan kisvártatva már kezet is emel környezetére, súlyos tárgyakat mozdít meg, majd metamorfózison megy keresztül. Mrs. MacNeil végső kétségbeesésében egy paphoz, Karrashoz fordul segítségért, aki - oldalán az idős Merrin atyával - vállalkozik arra, hogy kiűzze az ördögöt a megszállt gyermeki testből…

Háttér: A forgatókönyvet a világhírű regény szerzője, Blatty írta meg, és tökéletes munkát végzett. Hosszú történetek szólnak a moziban a vetítést nézők rosszulléteiről Regan átváltozását és tetteit látva, és ezt talán Max von Sydow magyarázta meg a legjobban azzal, hogy a nézők számára egy ártatlan, kedves, imádnivaló tinédzser szenvedése szinte elviselhetetlen volt. A démon hangját Mercedes McCambridge adta hátborzongatóan (az ekkor 57 éves színésznő később jogi összetűzésbe került a forgalmazó Warnerrel, mivel az nem tüntette fel a nevét a stáblistán). Érdekesség, hogy az alkotók Audrey Hepburn nevét is felvetették Mrs. MacNeil szerepére.

Legemlékezetesebb jelenet: Az ördögűzés a film vége felé amilyen hosszú, annyira zseniális és ijesztő. Merrin és Karras atya küzd a démonnal, amely azonban hol maró gúnnyal és trágársággal, hol erőszakkal válaszol. Ez a számtalanszor kopírozott - sőt, parodizált - jelenet vezet aztán a drámai végkifejlethez.

Legemlékezetesebb szereplő: A műfaj egyik emblematikus figurája lett Linda Blair szépséges gyermeki arca, amiből aztán fokozatosan egy ijesztő rémpofa válik. A hatásos smink - Dick Smith -, az ágy feletti lebegés, majd az ezredfordulókor bemutatott kibővített verzió „spider walk”-jelenete már mind-mind összenőtt a démonnal, de Linda Blair-rel is.

Összkép: A horror történelmének mérföldköve, amelynél azonban nagyon sokan hajlamosak vagyunk elfelejtkezni a tényről, hogy egy mennyire intelligens karakterdráma is egyben. Telitalálat e szempontból Karras figurája, akit a démon a végkifejlet felé haladva idő, beteg és otthonban fekvő édesanyjával próbál érzelmileg hátba támadni. A színészi alakítások kimagaslóak (eredetileg Al Pacino, és Marlon Brando neve is felmerült a főszerepekre), az orvosi vizsgálatok képsorai legalább annyira ijesztőek, mint a démoni dükitörések, Mike Oldfield „Tubular Bells”-dallamai kiszámíthatatlanok, Friedkin pedig, aki Stanley Kubrick, vagy John Boorman helyett rendezett, a „Francia kapcsolat” után újra bizonyította klasszisát.