Maradj éhen!/Stay Hungry (1976)

Maradj éhen!/Stay Hungry (1976)

Műfaj: Vígjáték, dráma

Rendezte: Bob Rafelson, forgatókönyv: Bob Rafelson, Charles Gaines

Főszereplők: 

Craig Blake - Jeff Bridges

Joe Santo - Arnold Schwarzenegger

Mary Tate - Sally Field 

A sztori: Craig Blake szülei egy légibalesetben életüket vesztik. Blake nagy vagyont örököl, de közben dolgozik is: egy eszközökben nem válogató ingatlancég megbízza, hogy vásárolja fel a környék egyetlen még ellenálló üzletét, egy fitneszklubot. Blake el is megy ajánlatot tenni, de eközben megismeri a klubban dolgozókat, az itt készülő osztrák emigránst, Joe Santót, és mindenekelőtt Mary Tate-et…

Háttér: A film forgatókönyvét saját, 1972-es regényéből Charles Gaines írta. Rafelson, mire a forgatás a végére ért, egy veszteséget már a magáénak tudhatott: a feleségét, akinek elege lett abból, hogy férje a stáb hölgytagjaival - köztük az ekkor éppen szelíd álarcát levetni készülő Sally Field-del - flörtöl, és beadta a válópert. Schwarzenegger ellenben jól járt: bár korábban játszott már filmekben, most mégis megkapta a legjobb elsőfilmes Golden Globe-ját.

Legemlékezetesebb jelenet: Ha nem látnánk, nem hinnénk el azt a verekedést, amit Jeff Bridges és R. G. Armstrong produkál szerte az edzőteremben. Miután Thor (Armstrong) letámadja Mary Tate-et, és meg akarja erőszakolni (korábban is állandóan kukkolta), megérkezik a segítség Blake személyében. Ezután mindkét férfi a falnak repül, letarolja a berendezést, súlyok és súlyzók repkednek szemmagasságban - csoda, hogy a két színész épségben megúszta a felvételt.

Legemlékezetesebb szereplő: Arnold Schwarzenegger igazi bombameglepetés a filmben. Joe Santo bár nyerni akar a testépítő versenyen, mégis ő mondja ki a kulcsmondatot, és egyben a film címét: maradj éhen, ne akarj mindent mindenáron. Santo a pénzdíjból csak az adósságait akarja visszafizetni, egyébként még mindig szereti Mary Tate-et, imád hegedülni öreg cimboráival és Blake-et is pillanatok alatt barátságába fogadja. Remek karakter, remek alakítás.

Összkép: Megismételhetetlenül hetvenes évek hangulatú komédia-dráma, amelyben tisztesség ütközik aljassággal, a gyengéd pillanatokat pedig néha brutális erőszak szakítja meg. Nem érdemtelenül rendelkezik a film lelkes rajongótáborral, hiszen tele van jobbnál jobb jelenetekkel, elég, ha csak az utcai rögtönzött body builder show-t, Bridges vidéki látogatását, vagy a fentebb már említett furiózus bunyót említjük.

Bunyósok/Fat City (1972)

Bunyósok/Fat City (1972)

Műfaj: Dráma, sportdráma/bokszdráma

Rendezte: John Huston, forgatókönyv: Leonard Gardner

Főszereplők: 

Tully - Stacy Keach

Ernie - Jeff Bridges

Oma - Susan Tyrrell

A sztori: A kiöregedőfélben lévő, de leginkább csak kiégett és lecsúszott bokszoló elhatározza, hogy megpróbálkozik a visszatéréssel. Az edzőteremben találkozik egy ígéretes fiatallal, Ernie-vel, akit beajánl ex-edzőjének is. A visszatérést jelentő mérkőzésig útitársai még az alkoholista Oma, az állandó pénztelenség és az ital…

Háttér: A „Fat City” színfalak mögötti pályafutása leginkább a „Ki lett volna…” jegyében telt. A női szerepre a „Sisters” főszereplői, (Margot Kidder és Jennifer Salt) is jelöltek voltak, míg a főszerepre nem más, mint Marlon Brando, aki azonban újra és újra időt kért. Beau Bridges túl öregnek érezte magát Ernie-nek, ezért lett öccse, Jeff a kiválasztott. Keach eközben sokáig versenyben volt az Oscar-díjért is; már azért a jelenetért, amikor ténylegesen padlót fogott egy ökölcsapástól (benne van a filmben is!), megérdemelte volna.

Legemlékezetesebb jelenet: Természetesen… NEM a nagy mérkőzés. Huston bokszdrámája realisztikusabb már nem is lehetne, így Tully győztes visszatérése a ringbe csak egy csepp a tengerben. A legutolsó jelenet tükrözi talán a legjobban a kilátástalanságot, az igazi hátterét a sportnak, és azt, hogy csodák nincsenek: az idősebb, és a korábban reményteljesnek számító öklöző csak ül a bárban a pultnál, de mondanivalója már csak elvétve akad a másik számára.

Legemlékezetesebb szereplő: Tully - Stacy Keach emlékezetes alakításában - a hagymaföldön robotol pár dollárért („20 cent egy zsák”), gondoskodik frissen szerzett barátnőjéről, az állandóan mindennel elégedetlen Omáról, célokat tűz ki maga elé; minden adott tehát ahhoz, hogy a figura megtestesítse a tökéletes amerikai kisember-hőst, aki a semmiből érkezve híres és gazdag lesz. A végeredmény azonban kiábrándító, és nem is lehet más: ez itt a való élet.

Összkép: Ami mondjuk a western műfajának a „McCabe és Mrs. Miller”, az a sportdrámának a „Fat City”. Hétköznapi kisembereket látunk, akik egyik napról a másikra élnek. Huston leszámol minden sportfilm-klisével: a Jeff Bridges által játszott ifjú reménységet egyszer sem látjuk győzni a ringben, Tully ellenfele a nagy meccsen egy két lábon járó roncs, maga a mérkőzés pedig dicsőséget nem, csak egy százdollárost hoz. A „Fat City” egyike a korszakban készült legjobb karakterdrámáknak.