2014. október 26., vasárnap

A hétalvó/The Sleeper (1973)

A hétalvó/The Sleeper (1973)


Műfaj: Vígjáték

Rendezte: Woody Allen, forgatókönyv: Woody Allen, Marshall Brickman

Főszereplők: 
Miles Monroe - Woody Allen
Luna - Diane Keaton
Erno - John Beck
                                        
A sztori: Miles Monroe, egy étterem tulajdonosa egy műtét után hibernációba kerül, és csak kétszáz év múlva ébresztik fel a tudósok. De nem akármilyen tudósok: a világot egy Nagy Testvér vezeti, mindenkit figyelnek, mindenki azonnal letartóztatható és agymosható, ezért az ellenállóknak kapóra jön az idegen, aki valamennyire szabadon tud mozogni, hogy győzelemre segítse a felkelők ügyét. A Monroe-t felébresztő tudósok minden fáradozása ellenére azonban a zavarodott jövevényt gyorsan felfedezik, és a rendőrség a nyomába ered…

Háttér: A film készítését beárnyékolta az anyagi lehetőségek szűkössége. Allen egy háromórás, monumentális produkciót tervezett, melynek első fele a jelenben, a második a jövőben játszódott volna - az ötletet azonban a United Artists megvétózta. További terv volt még, hogy komplett némafilm készült volna el (az embereknek tilos beszélniük a jövőben), és a forgatás helyszíne Brazília lett volna. Egyik sem jött össze, az összes költségre is csak kétmillió dollár - ez azonban egyáltalán nem látszik a remek speciális effektusokon.


Legemlékezetesebb jelenet: A film vége felé a történelem talán legviccesebb műtétjére kerül(ne) sor; ennek keretében Monroe-nak és Lunának klónoznia kellene a Nagy Vezetőt annak megmaradt orrából. Monroe és „tudóstársa” alaposan megvizsgálja a sejtszerkezetet, bár végül drasztikus lépésekhez kell folyamodniuk, melynek keretében Monroe - az orrot túszként a kezében tartva - megfenyegeti üldözőit: „…különben a szemei közé lövök”.


Legemlékezetesebb szereplő: Nem lehet más, mint Monroe, aki bár nem annak szánja mondanivalóját, szórja a poénokat. Allen ideális a szerepben, mondhatni tökéletesen „alkalmas” arra, hogy egy egész felkelés élére álljon. A csetlés-botlás közepette monologizál még a szexről és a halálról, de emlékezetesen bújik egy robotinas (fém)bőrébe is, pudingkészítő tudományát meg egyenesen a világ összes szakácsa megirigyelhetné.



Összkép: Woody Allen hetvenes mestermunkái közül az egyik legötletesebb darab, az író-színész-rendező ezúttal sokkal több virtuális humort tett a filmbe, és szándékoltan a nagy némafilmes nevettetők stílusát idézte fel. Mint későbbi filmjeiben az évtizedben („Szerelem és halál”, „Annie Hall”), ezúttal is tökéletes az összhang közte, és Diane Keaton között.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése